Last Of Us 2 Teszt – A The Last Of Us 2 Brutális, De Nem Ér Az Első Rész Nyomába | 24.Hu
Sunday, 20-Feb-22 18:20:41 UTC
- VIDEÓ: A pusztulás csodája: The Last of Us Part 2 spoilermentes teszt
- A The Last of Us 2 brutális, de nem ér az első rész nyomába | 24.hu
Bár ez egy jópofa vagy érdekes "programhiba" (Abby ellendrukkereinek meg olaj a tűzre), nem valószínű, hogy a cselekmény kimenetelét befolyásolni tudja, ráadásul Tommy elengedhetetlen karakter a történet előrehaladásához, tehát valószínűleg fel fog támadni a megfelelő jelenetben. Speclizer videójából nem derül ki, hogyan alakulnak az események, de feltételezhető, hogy a soron következő bejátszások vagy nem indulnak el, vagy pedig a játék egyszerűen visszaállítódik önmagától, amint a játékos eléri a megfelelő területet. A The Last of Us Part 2 a tavalyi év egyik legsikeresebb videójátéka lett, népszerűségét egy friss kutatás is alátámasztja. Ezenkívül a Naughty Dog fejlesztői nemrég felfedték azt a finomra hangolt technológiát, amelynek segítségével letaglózóan fotórealisztikusak lettek a játékban szereplő embereknek és ellenséges szörnyeknek a szemei.
VIDEÓ: A pusztulás csodája: The Last of Us Part 2 spoilermentes teszt
Adott a lopakodós, egyenként levadászós metódus, bonyolódhatunk adrenalintól túlfűtött tűzharcokba, sőt a pacifisták sokszor ki is kerülhetik a csetepatét, csak észrevétlenül el kell érniük az adott szakasz végét, ami átvezet egy újabbra. A harc jóval kiforrottabb, mint az első részben. Fotó: SIE Ebben segíthet az újonnan érkezett kúszás opció, és a karaktert elrejtő magas növényzet, a harcban pedig egy ponton megjelenik az íjpuska, a gépkarabély és a lángszóró is, a közelharcot pedig a korábbinál jóval könnyebbé és dinamikusabbá teszi, hogy a hőseink már képesek a kitérésre. Ez nemcsak a sebzéstől esetleg a haláltól véd, de erőteljes visszatámadásra ad lehetőséget, és lesznek olyan kikerülhetetlen összecsapások, ahol csak ezen új mozdulat mesteri használatával tudunk érvényesülni. Ha pedig már harc, akkor szót érdemel a mesterséges intelligencia is, ami kifejezetten jól sikerült: az ellenfelek nem ostobák, ha felfedjük a kilétünk, akkor elkezdenek bekeríteni minket, ügyesen mozognak, ketten-hárman pedig már komoly fejfájást tudnak okozni, szóval kihívásban most sem lesz hiány, és az összecsapások még a huszadik óra után sem mennek át rutinba.
Június 19-én érkezik az idei év egyik legjobban várt játéka, a The Last of Us Part II, amit már jóval a megjelenés előtt végigjátszhattam. Cikkemben a spoilereket kerülve igyekszem a lehető legalaposabban körbejárni a folytatást, ami remek videójáték lett, de összességében mégsem tudta megugrani az első rész által hihetetlenül magasra helyezett lécet. A The Last of Us eredetileg 2013-ban jelent meg kizárólag PlayStation 3-ra, és hét évvel a premier után senki nem vitatja, hogy az előző konzolgeneráció egyik legjobb videójátékát tisztelhetjük benne. Egy olyan programot, ami elsősorban nem a remek játékmenetével, az – akkor – elképesztően látványos grafikájával, hanem az egyedien nyomasztó hangulatával, a szerethető főszereplőivel és lebilincselő történetével vette le a lábáról a játékosokat és a kritikusokat. A sztori egy alternatív univerzumba kalauzolt minket, ahol a sors egymás mellé sodor két idegent: a tinédzser éveit taposó Ellie megmagyarázhatatlan módon immunis a civilizációt romba döntő és az embereket torz lényekké változtató fertőzésre, Joel pedig ígéretet tesz, hogy a gyógymód reményében eljuttatja a lányt a Firefly néven ismert szervezethez.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
A The Last of Us 2 brutális, de nem ér az első rész nyomába | 24.hu
- Last of us 2 teszt teljes film
- Az alávetett E-KÖNYV - Sue Me Tara - könyváruház
- Karib tenger kalózai teljes film magyarul video humour
- Last of us 2 teszt 2020
- Szöveges feladatok 8 osztály megoldással
- Automatizálási Tanszék - Eseménynaptár Heti nézet 2021-07-14
- Nicsak ki beszél még videa
- Last of us 2 teszt izle
- Libri Antikvár Könyv: Rejtelmes történetek (Edgar Allan Poe) - 1967, 890Ft
- Car mechanic simulator 2015 magyarítás game
- The Last of Us Part II teszt - GAMEPOD.hu PS4 teszt
A Naughty Dog alkotása olyan eszközökkel dolgozik, amelyek játékprogramok terén gyakorlatilag példátlanok: felépít valamit, majd azt könyörtelenül lerombolja; elbűvöli, aztán az ebből épített hatalmát kihasználva meggyötri és saját érzelmeivel való szembenézésre kényszeríti a játékost – és ebből az egészből a végére egy bátor és elgondolkodtató történet kerekít ki. Sokan lesznek majd, akik könnyek nélkül nem ússzák meg a stáblistát – és nem, ebbe a kijelentésbe sem kell semmilyen spoilert belelátni! Nem, te sem fogod tudni, hogy mikor és hogyan ér véget a játék. Fantáziálni fogsz róla, elméletet elméletre halmozol, reménykedsz és rettegsz, és mikor eljön az idő, az elsősorban Neil Druckmann, illetve Halley Gross által írt történet mindig egy meg nem jósolható, de utólag tökéletesen logikus irányba vág ki. Komolyan mondom, nem volt még játék, amelynek karaktereinek ennyire szorítottam volna, akik életéért ennyire aggódtam volna, akit ennyire gyűlöltem volna – majd akikről ennyire gyökeresen megváltozott volna a véleményem néhány óra leforgása során.
Részemről teljesen érhetetlen, hogy a fejlesztők miért csak egyszer éltek a megszokottnál jóval nagyobb szabadságot biztosító lehetőséggel, mikor később is bőven lett volna rá alkalom. Mentségükre legyen mondva, hogy innentől ugyan tényleg csőszerű pályákon megyünk előre, de a méretek azért itt is nőttek, így adott a bóklászás öröme és a kevésbé egyértelmű részek felkutatása. Ezzel érdemes is élni, ugyanis a muníció és a tárgykészítéshez szükséges nyersanyag nagyon szűkös, felhalmozni sem lehet, így muszáj mindent rendszeresen felforgatni – már csak azért is, mert így bukkanhatunk rá a hasznos dolgokat rejtő széfek kombinációira, és azokra a levelekre is, amik szépen kitágítják a játék világáról alkotott képünket. A nagyobbra nőtt helyszínek ugyanakkor nemcsak a felfedezés élményét növelik, de a harcokat is jóval komplexebbé teszik. A meglehetősen tág fejlődési és fejlesztési rendszernek hála a játékstílusunkhoz passzoló képességeket és fegyvereket erősíthetjük, az "arénák" meg kellően méretesek ahhoz, hogy többféle taktikát alkalmazva számoljunk le az ellenfeleinkkel.