Miből Épül Fel A Vízmolekula
Sunday, 20-Feb-22 19:11:21 UTCNem tévesztendő össze a következővel: Malekula. A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze. [1] [2] A molekulákat alkothatják egyetlen kémiai elem atomjai – ilyen például az oxigénmolekula (O 2) –, vagy állhat többféle elem atomjaiból is, mint például a vízmolekula (H 2 O). A molekulák kristályrácsba szerveződhetnek, ekkor jön létre a molekularács. Az összetett ionok elektromos töltéssel rendelkező anyagi részecskék, melynek atomjai szintén kovalens kötéssel kapcsolódnak egymással. Ilyen például az ammóniumion ( NH + 4), illetve az oxóniumion ( H 3 O +). A kinetikus gázelméletben a molekula kifejezést gyakran használják tetszőleges gázrészecske jelölésére, függetlenül annak összetételétől. Ez a definíció a nemesgázatomokat is molekulának tekinti, annak ellenére, hogy azok csak egyetlen – kémiai kötésben nem lévő – atomból állnak. [3] A molekula elnevezés a latin moles (tömeg, súly, teher) szóból ered.
Geotermia vízkémiája | Digitális Tankönyvtár
Ha síkban ábrázoljuk a vízmolekula képletét, akkor azt elvileg kétféleképpen is megtehetjük. Vajon melyik igaz? Tulajdonképpen egyik sem. Az oxigénatomok körül a vegyértékhéj elektronjaiból ugyanúgy négy elektronpár alakul ki, mint a metán molekulája esetében. Csupán annyi a különbség, hogy ezek közül kettő kötést létesítő, kettő pedig nemkötő típusú elektronpár. Az elektronok - függetlenül attól, hogy létesítenek-e kötést vagy sem - negatív töltésük miatt taszítják egymást. Négy elektronpár mindig úgy helyezkedik el az atom körül, hogy a lehető legtávolabb legyen egymástól. A vízmolekulákban az oxigénatom körül torzult tetraéderes szerkezet alakul ki. A négy elektronpár így biztosan V alakban helyezkedik el. A V-alakú vízmolekula
Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis
- Bemutatóhelyek - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Geotermia vízkémiája | Digitális Tankönyvtár
- A láthatatlan ember teljes film magyarul online.com
- Ezt egy életen át kell játszani
Okostankönyv
A szénhidrátokban például ugyanaz az atomok aránya (szén:hidrogén:oxigén=1:2:1), és így tapasztalati képletük is azonos, de a molekulákat felépítő atomok száma különbözik. Molekulák polaritása [ szerkesztés] Apoláris molekula [ szerkesztés] Egy kémiai elem két vagy többatomos molekulái apolárisak, ami azt jelenti, hogy a molekulának nincs elektromos dipólusmomentuma, mivel az azonos elektronegativitású atomok egyformán vonzzák a kovalens kötést létrehozó kötő elektronpárt. Például: N 2, P 4, Cl 2, H 2, S 8 stb. Különböző elektronegativitású atomokból álló molekula is lehet apoláris, amennyiben a polaritásvektorok kioltják egymást. Például: CO 2, CH 4, CCl 4, BF 3 stb. Poláris molekula (dipólusmolekula) [ szerkesztés] Ha a molekulát különböző kémiai elemek atomjai, tehát eltérő elektronegativitású atomok alkotják, akkor az erősebben elektronegatív atom jobban vonzza a kötő elektronpárt, és ez elektroneltolódáshoz, illetve kisebb-nagyobb dipólusmomentum kialakulásához vezet: a molekulában részleges pozitív illetve negatív töltések jelennek meg.
A term�szettud�sok a vizet sok�ig az egyszer� anyagok k�z� sorolt�k. Szerkezeti fel�p�t�s�t csak a XVIII. sz m�sodik fel�ben siker�lt tiszt�zni. Henry Cavendish angol k�mikus megfigyelte, hogy hidrog�n (ezt akkoriban gy�l�kony leveg�nek h�vt�k) �s leveg� (akkoriban k�z�ns�ges leveg�) robbant�sakor a hidrog�n �s a leveg� 1/5-e egyes�l (a leveg� 21%-a oxig�n) �s p�rak�nt csap�dik le. Teh�t a p�ra hidrog�nb�l �s oxig�nb�l �ll. Cavendish a k�s�bbiekben a t�rfogati viszonyokat is vizsg�lta, s azt kapta, hogy k�t egys�g hidrog�nb�l �s egy egys�g oxig�nb�l keletkezik a v�z. K�s�rleteit a francia sz�rmaz�s� Antoine Lavoisier ( Lavoisier kor�bbi tanulm�nyodban) �sszegezte, illetve k�vetkeztetett a v�gs� megold�sra. Lavoisier 1783-ban bejelentette, hogy a v�z k�t egys�g hidrog�nb�l �s egy egys�g oxig�nb�l �ll. Azaz �sszegk�plete: H 2 O. 1. 1. Miel�tt tov�bb l�pn�nk ism�teld �t a k�miai k�t�sek kialakul�s�t az al�bbi k�rd�sek seg�ts�g�vel! H�ny legk�ls� elektronja van a hidrog�nnek? H�ny legk�ls� elektronja van az oxig�nnek?